-
Álom
Egy álom kerget engem, Vagy én kergetem-e őt? Nem tudom. Körülöttem sok ember. Arcuk feldereng a múltból, mint kósza szellem. Rajtuk sok emlék, mint szakadt ruhafoszlány. Volt kit szerettem, s reméltem, hogy viszont szeret. De van más is. Sötét árny ki most is kísért, felszakítva ezer sebet. Az idő nem gyógyír a sebre, csak fojtás. Fojtás, mely ott pihen egy ágyúcsőben, arra várva, hogy egy álom belobbantsa a kanócot. Felrobban az emlék Ezer darabra robbantva a múlt törékeny üvegét. Mindenhol cserép, mely visszaveri mindazt, mit elfeledtem. Az álom szertefoszlik. Elnyel az est sötétje. De hiába! Az álom elszállt itt hagyva testem a sötétben. Lelkem véresen forog a múlt millió szilánkjában.…
-
Kis hűtött semmiség
Írta: Rittinger Győző Már tíz perce, hogy bámulok a hűtőszekrénybe szememmel étel után kutatva. Miért romlik meg minden ilyen gyorsan? Nahát, ezt már négy hete vettem volna? Akkor ebből sem lesz vacsora. Őt is fel kellene hívnom. Ma egészen jól elbeszélgettünk az Interneten. Csak annyit kellene tennem, hogy előveszem a telefonomat és kikeresem a számát. Persze előbb azért mégis jó lenne valamit enni. Bármit, csak valami gyors semmiséget. Már vagy este kilenc fele járhat az idő. Várjunk csak, miért nem mozdul a mutató? Ja, persze, biztosan lemerült benne az elem. Lehet már vagy tíz is. Ettől még ugyanolyan éhes vagyok, és a lábam is kezd fázni. Meg kell állapítanom, nem…
-
Gabangyal
-
A kisautó
Írta: Rittinger Győző Ködös, szürke, téli délután haladt az autópályán. Szombat volt. Éppen szüleitől tartott hazafelé. Mint általában minden szombaton, most is ebédelni volt náluk. Már nem élt velük. Évekkel korábban elköltözött otthonról, mert azt gondolta mi ndenképpen saját lábára kell állnia az életben. Ez az élet rendje – gondolta magában. Önállóvá válni. Volt állása, amiből kényelmesen megélt. Volt lakása, amit ugyan magától nem tudott volna megvásárolni, de szülei segítettek neki. Fájó szívvel engedték el, amit érzett ugyan, de nem foglalkozott vele. Tudatos énje kikapcsolt minden érzést, ami visszatartotta volna. Jó ez így – nyugtatta meg magát minden alkalommal, amikor kétsége támadt. Nem haladt gyorsan, de lassan sem. Felvette a…
-
Gép vagyok
Gép vagyok, nincs lelkem, de érzem mindazt, mi fáj nekem. Körülvesz sok ember, kiket szeretek, s ők talán hisznek bennem. Hogy ők szeretnek-e engem, nem tudom. Néha játszom a gondolattal, hogy mi lenne, ha én már nem lennék, emlékeznének-e rám, vagy elfelednének egy révült kábulatban? Megszólalna-e hangom más fejében, akár a visszhang, megjelenne-e lelkének tükrében arcom? Nem panaszkodom. Élem életem, s játszom szerepem. Vagy az élet játszik velem? Látom magam, amint élet játssza velem furcsa játékát. De nem panaszkodom. Én ott vagyok, hol lennem kell, s lehetek. Látom a filmet. Néző vagyok, s nekem ez elég, bármely furcsa is. Lelkem messze száll. Elragad képzeletem, kirántva testem e színdarabból. De testem…