1. Fejezet Gergő egyedül sétált hazafelé a sötét, kihalt utcán. Nyár este volt, minden csendes. Az utcai lámpák fénye narancssárga fénybe öltöztette az utat. Gergő szeretett este sétálni. Ilyenkor egyedül maradhatott a gondolatival. Nem sietett, kényelmesen haladt előre és közben figyelte a gyönyörűen kivilágított kirakatokat. Csak pár embert látott még az utcán. Némelyiket meglátva gyakran elgondolkozott azon, hogy vajon mit keres az illető az utcán. Inkább egyfajta játék volt ez a számára. Meglátott valakit, például a trolin, vagy a villamoson, és eljátszott a gondolattal, hogy mi járhat az illető fejében. . Most csak egyetlen embert látott útja során. Egy középkorú férfit, aki a kutyáját sétáltatta. A kutya egy gyönyörű agár…